Tartalom megjelenítő

Eredményesen zárult az EGT és a Norvég Alap második ciklusa

Lezárult az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009-2014 közötti időszaka, melynek ünnepélyes záró rendezvényét november 16-án tartották Budapesten, a Liszt Ferenc Repülőtér 1. Termináljában.

A konferenciát, amelyet a Miniszterelnökség rendezett, Vitályos Eszter, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár asszony nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy nyolc év közös munkája zárul le az ünnepélyes záró konferencia keretein belül az EU, a donor országok és Magyarország között. Hazánk eredményesen zárhatta ezt a ciklust, amely immár a második alkalom volt, amikor részesülhettünk ezekből a forrásokból.

– Jelenleg zajlik a 2014-2021-es újabb finanszírozás előkészítése – mondta Vitályos Eszter államtitkár asszony. Közös célunk, hogy eredményes megállapodás jöhessen létre Magyarország, Norvégia, Izland és Liechtenstein között.

Ezt követően Olav Berstad, a Norvég Nagykövetség magyarországi nagykövete üdvözölte a jelenlévőket és kifejezte örömét, hogy Magyarország sikerrel tudta lehívni az EGT Alap és a Norvég Alap kínálta forrásokat. Majd Henning Stiro, a Finanszírozási Mechanizmus Iroda igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. Köszöntőjében kitért arra is: reméli, hogy az együttműködés továbbra is sikeres lesz, és ehhez a Finanszírozási Mechanizmus Iroda stabil alapot tud nyújtani a résztvevő feleknek.

Az ünnepi köszöntőket követően a Miniszterelnökség, mint Nemzeti Kapcsolattartó horizontális eredmény összefoglalója következett. Savanyú Adrián főosztályvezető ismertette a teljes finanszírozás működését és eredményeit. Mint elmondta, az Európai Gazdasági Térség országai 70 millió eurót, míg a Norvég Alap 83,2 millió eurót biztosított hazánk számára ebben a ciklusban.

– A megállapodás lényege az EGT és az EU államai között, hogy ők forrást nyújtanak az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében, cserébe kedvező részvételi lehetőségeket kapnak az uniós piacokon. – foglalta össze Savanyú Adrián. Elmondása szerint Magyarország három szintű intézményrendszert állított fel a források lehívására, Nemzeti Kapcsolattartónak pedig a Miniszterelnökséget jelölte ki. A programtervezés 2011-ben indult, két év után kezdődhetett meg a pályázatok kiírása. 2014-ben hazánkban a fejlesztéspolitikai átalakulás kényszerszünetet hozott, hiszen az együttműködési megállapodásokat  módosítani kellett, így a végrehajtás 2015 végén folytatódhatott.   A hazai felelősség alá tartozó összesen 155 projekt legnagyobb része donor egyetértéssel idén április végéig kapott hosszabbított végrehajtási időt. A 155 projektből 146 valósult meg, amely a projektekre irányuló források 87 százalékos felhasználását jelenti. Ehhez bizony szükség volt a végrehajtásban részt vevők feszített munkájára. Volt olyan terület, ahol 96 százalékban sikerült felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat. A projekt végrehajtásokon kívül 144 kétoldalú kezdeményezés megvalósítására volt lehetőség program- és nemzeti szinten. A pontos eredmények jövő évben, a teljes befejezést követően lesznek ismertek a programok értékelésének lezárulta után, de az előzetes felmérések alapján több területen – pl. széndioxid-kibocsátás csökkentés, munkahelyteremtés, épület- és helyiségfelújítások – jelentős előrelépés történt a Finanszírozási Mechanizmusok forrásainak felhasználása segítségével.

A horizontális összefoglaló után a programok mintaprojekteken keresztül történő bemutatására került sor. A záró konferencia első részében az Energiahatékonyság (HU02), és a Megújuló Energia (HU03) programokat ismertette Papp Katalin, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztályának osztályvezetője, aki elmondta, hogy – figyelembe véve a projektek infrastrukturális jellegét és a rendelkezésre álló rövid végrehajtási időt – kezdetben kétségesnek tűnt a program megvalósíthatósága. Végül legyőzve az akadályokat, 6 iskola felújítása valósult meg, valamint Balatonszabadiban létrejött egy biogáz üzem az energiahatékonysági programban, Kiskunhalason pedig egy geotermikus kút fúrására volt lehetőség a Megújuló energia programon belül. Az infrastrukturális beruházásokon kívül mindkét programban, vagy egyes projektekhez kapcsolva, vagy önálló megvalósításként mód nyílt képzésre, tudásmegosztásra, szemléletformálásra irányuló tevékenységre, Különösen a Megújuló Energia programban könnyítette meg a végrehajtást a Donor Program Partner együttműködő támogatása.

Ezt követően Bálint Judit, a Regionális Környezetvédelmi Központ programmenedzsere számolt be az Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz (HU04) című programról, amelynek 7 millió eurós költségvetéséből 10 projekt valósult meg. Bálint Judit a Nemzeti Adaptációs Térinformatikai Rendszer működését mutatta be. A továbbiakban Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója ismertette a Norvég Civil Támogatási Alap (HU05) főbb jellemzőit, eredményeit és bemutatott néhány kisfilmet egyes mintaprojektekről.

A szakmai program délutáni szekciójának előadásait Tóth Andrea programmenedzser a Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelmi és Kiemelt Fejlesztési Főosztályának képviseletében nyitotta meg, aki a Kulturális és természeti örökség védelme és megújítása programról (HU07) tartott előadást. E program keretében városi épített örökség védelme, épület felújítások valósultak meg, de a kulturális és művészeti sokszínűség jegyében a roma és nem roma népesség közötti párbeszéd javítását célzó projektekre, valamint norvég és magyar együttműködésben színházi előadások, szimpóziumok finanszírozására lehetett felhasználni a forrásokat.

A Tempus Közalapítvány felsőoktatási vezetője, Bokodi Szabolcs az Ösztöndíj programot (HU08) ismertette, melynek főként norvég együttműködéssel a felsőoktatási szektort sikerül megszólítania. Szakmai látogatások, felsőoktatási mobilitások, képzések és intézményi együttműködések valósultak meg a 3,5 millió eurós forrásból. Összesen 126 támogatott pályázat részesült ebből a forrásból.

A Szent István Egyetem képviseletében Dr. Szabó Márta programmenedzser a Zöld ipari innováció programot (HU09) ismertette, ahol maga az egyetem volt a Program Operátor. Összesen 36 projekt valósult meg, ahol a vállalkozások innovatív tevékenységének támogatására került sor a hulladékmennyiség csökkentését, levegő-, víz- és talaj szennyezettségének csökkentését célzóan.

A Kapacitásfejlesztés és intézményközi együttműködés programot (HU11), valamint a végrehajtási időszak mintaprojektjét dr. Korponai Gergő, a Program Operátor vezetője ismertette a Miniszterelnökség, Nemzetközi Helyettes Államtitkárságának képviseletében. Az együttműködés a Norvég Önkormányzati Szövetséggel valósult meg 12,7 millió eurós forrásból két átfogó cél meghatározásával. Egyrészt az intézményi kapacitást erősítették, másrészt az önkormányzatok helyi szolgáltatásait sikerült fejleszteni. Nyolc önkormányzat bevonásával önkormányzati épületek újulhattak meg, de új közösségi terek is épültek, például a mórhalmi idősek számára.  Az önkormányzatoknak norvég partnerekkel kellett együtt dolgozniuk, és sok projektnél a sikeres kapcsolatépítés a testvérvárosi szerződés előkészítéséig vezetett.

A Népegészségügyi kezdeményezések programot (HU12) Srágli Attila, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ igazgatója ismertette. A 8,5 millió eurós keretből a roma közösségekben dolgozó védőnők munkakörülményeit javították korszerű eszközök beszerzésével, valamint három hátrányos helyzetű megyében számos programot szerveztek a hátrányos helyzetű, főleg roma közösségekben dolgozó védőnők munkájának megkönnyítésére, a nehéz helyzetben lévő társadalmi csoportok felzárkóztatására. A program az egészségügyi szolgáltatásokhoz való könnyebb hozzájutás érdekében az ország több területén fejlesztette a szolgáltatásokhoz való hozzájutást azzal, hogy a meglévő egészséghálózatra épülve a lelki egészségre irányuló szolgáltatásokkal bővítette a lehetőségeket.

A programok ismertetését követően a Nemzeti Kapcsolattartó által meghirdetett „Egy kattintás, ami összeköt” – Fedezd fel az EGT és a Norvég Alapok hazai eredményeit című fotópályázat nyerteseinek kihirdetése, és a díjátadó következett. A Miniszterelnökség által kiírt pályázat célja az volt, hogy fotókkal, vagy fotómontázsokkal mutassák be az Alapok támogatásából létrehozott eredményeket, vagy éppen a támogatás segítségével megvalósuló pozitív változásokat. A fotópályázatra beérkezett pályaműveket a részt vevők a kiállítás keretein belül megtekinthették. A díjakat Olav Berstad, norvég nagykövet, valamint Savanyú Adrián főosztályvezető adta át.

A Nemzeti Kapcsolattartó az EGT és Norvég Alapok 2009-2014-es időszakát lezáró ünnepélyes konferenciáját kulturális műsorral zárta. Az előadók valamennyien részesültek az Alapok által nyújtott támogatásban. A budapesti XIV. kerületi Móra Ferenc Általános Iskola tanulóinak előadása mellett a Magyar Nemzeti Balett Alapítvány, a Filharmónia Magyarország Koncert és Fesztiválszervező NKft., valamint a 4forDance műsorát tekinthették meg a meghívottak.

A záró konferencia keretein belül a Nemzeti Kapcsolattartó kiállítást is szervezett. A meghívott vendégeknek lehetőségük nyílt a megvalósított projektek kommunikációs termékeinek közelebbről való megismerésére, valamint a fotópályázatra beküldött 168 pályamű jelentős részének a megtekintésére is.

A záró konferenciát sikeresnek értékelte a magyar résztvevőkön kívül több, a donor országokat képviselő résztvevő is.