HU | EN

MEGALAKULT A KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOK BIZOTTSÁGA

Az EGT és Norvég Alap egyik átfogó célja a kétoldalú kapcsolatok erősítése, amelynek érdekében a támogató országok és Magyarország 2021. február 19-én megalakította a Kétoldalú Kapcsolatok Bizottságát. Magyar részről a bizottság munkáját a Miniszterelnökség, mint Nemzeti Kapcsolattartó irányítja a Külgazdasági és Külügyminisztérium részvételével, míg Norvégia, Izland és Liechtenstein nagyköveteik által képviseltetik magukat.

A bizottság az első ülésén áttekintette az együttműködési lehetőségeket és a további feladatokat. A tervezett kezdeményezésekről munkaterv készül, amely alapján reményeink szerint már 2021 őszén több tevékenység támogatására nyílik lehetőség, elsősorban nyílt pályáztatás keretében, ahol a kedvezményezettek rövid- és hosszútávú együttműködésükhöz részesülhetnek forrásokban.

A lehetőségekről a későbbiekben folyamatosan tájékoztatunk, ezért kérjük, kísérjék figyelemmel honlapunkat.

MEGHOSSZABBODOTT A CIVIL ALAPKEZELŐ KIVÁLASZTÁSÁRA KIÍRT PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSI HATÁRIDEJE

A donor országok által felügyelt Civil Alap (Active Citizens Fund) átfogó célja a civil társadalom és az aktív állampolgárság megerősítése, valamint a kiszolgáltatott helyzetű csoportok támogatása.

Jelentkezési határidő: 2021. május 10.
Online tájékoztató esemény időpontja: 2021. április 12.

Az eseményre az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen szükséges regisztrálni.
További részletes információ és a pályázati felhívás az ALAPOK hivatalos honlapján érhető el.

ALÁÍRTÁK AZ EGT ÉS NORVÉG ALAPOKRÓL SZÓLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOKAT

Norvégia, Izland és Liechtenstein közel 20 éve működnek együtt Magyarországgal a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. Az EGT és a Norvég Alapot biztosító donor országok képviselői 2020. december 21-én írták alá a magyar féllel a mintegy 214 millió euró (kb. 75 milliárd forint) felhasználását lehetővé tevő megállapodásokat.

Magyarország már a harmadik időszakban részesül e forrásból a támogató államok uniós piacon való eredményesebb részvételéért cserébe. A megállapodások aláírásával a mintegy 11 milliárd forint értékű nemzeti hozzájárulást is beleértve összesen több mint 86 milliárd forintnyi fejlesztési forrás igénybevételére nyílik lehetőség.

A korábbi finanszírozási időszakokban megkezdett közös munka folytatása a társadalmi és gazdasági gyarapodást támogató további fejlesztések megvalósítását teheti lehetővé Magyarországon. A hazánknak járó források felhasználásában változatlanul hangsúlyos elemként jelennek meg az energia és az éghajlatváltozás terén tett erőfeszítések. Kiemelt fontosságú az üzletfejlesztés és innováció támogatása, különös tekintettel a zöld innovációra. Átfogó célkitűzés a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok, ezen belül a roma közösségek életkörülményeinek javítása, de egyéb területeken is lesz lehetőség támogatások elnyerésére.

A jövőbeni pályázati lehetőségekről, a pályázás menetéről teljes körű információ az Alapok hivatalos honlapján, valamint a hivatalos Facebook oldalon lesz elérhető.

KIEMELT TERÜLET AZ EGT ÉS A NORVÉG ALAPBÓL FINANSZÍROZOTT FEJLESZTÉSI TERVEKBEN A ROMA FELZÁRKÓZÁS

Hazai civil szervezetek bevonásával kezdődött széleskörű társadalmi konzultáció az EGT és Norvég Alap felhasználásának részleteiről. Az oktatás, az energiahatékonyság és a klímavédelem, a kultúra, a helyi fejlesztések és a társadalmi felzárkózás területén tervezett programok szakmai irányairól szóló egyeztetésre került sor a Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium szervezésében 2021. február 23-án megrendezett online Roma Kerekasztal konferencián.

Az EGT és Norvég Alap Norvégia, Izland és Liechtenstein hozzájárulása az Európai uniós tagországok társadalmi-gazdasági különbségeinek csökkentéséhez és a kétoldalú kapcsolatok erősítéséhez. Magyarországot illetően a kifejezetten a roma, hátrányos helyzetű népességet célzó program mellett a legtöbb egyéb szakterületi programban is elvárás, hogy a 2024-ig tervezett fejlesztésekben érvényesüljenek a társadalmi felzárkózás szempontjai.

A konferencián részt vett Trine Skymoen, Norvégia magyarországi nagykövete, aki a donor országok nevében mondott köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Kerekasztal alapvető célja a romákkal és szervezeteikkel folytatott széleskörű szakmai párbeszéd, amely a későbbiekben, a programok tervezése és végrehajtása során, települési, térségi szinten, és a fejlesztésekkel érintett helyi közösségeket illetően is kiemelt szempont.

A programismertetőket követő délutáni konzultáción a több mint 30 meghívott szervezet és a programokért felelős szakpolitikák képviselői és a nemzetközi partnerek között élénk szakmai párbeszéd alakult ki a roma közösséget érintő kihívásokról, a fejlesztési szükségletekről, lehetőségekről. A meghívott szervezetek sok javaslattal és új szempontokkal gazdagították a bemutatott programterveket.

Kiemelt hangsúllyal került elő a hazai humánszolgáltatási rendszerek, valamint a hazai, uniós és nemzetközi fejlesztési célok és források közötti összhang kialakítása, a szabályozás és a fejlesztések egymást erősítő hatásainak mind jobb kihasználása. A szakpolitikák képviselői, valamint a résztvevő szervezetek is kifejezték szándékukat a további együttműködésre a programok kidolgozása és végrehajtása során.